Démonok között

 Atyaúristen ez a film.

Mit mondjak erről a filmről? Nem tudom. Majd kialakul.
Viszont!
Itt az elején szögezzük le, hogy nem szeretnék senkit sem elriasztani a filmtől, egyszerűen csak a személyes tapasztalataimat mondom el. Kezdjük az elején.

Történet: A Parron család Rhode Island-ra költözik egy házba, amit árverésen nyertek. Eleinte csak néhány furcsa dolgot tapasztalnak, viszont a végén már odáig fajul, hogy démonűzést kell végezni. A család kénytelen (még az elején) Ed és Lorraine Warren segítségét kérni, hogy megszabaduljanak a kísértetjárástól, de lehet, hogy ez még nekik is sok.

Színészek:

Patrick Wilson - Ed Warren
Vera Farmiga - Lorraine Warren
Ron Livingston - Roger Parron
Lili Taylor - Carolin Parron
Joey King - Christine Parron
Shanley Caswell - Andrea Parron

Ezt a filmet James Wan rendezte, aki a fűrész első filmjét is jegyzi. Mikor meghallottam, hogy ő rendezi, eleinte egy kicsit bizalmatlan voltam, hogy megint egy hentelős horrort ad ki a kezei közül, amit semmi kedvem nem lesz megnézni. De nem. James Wan itt egy olyan jól megkreált és megtervezett filmbe repít minket, hogy nem csak a körmünket rágjuk le, hanem a könyékkel egyetemben az egész karunkat. itt az ember teljesen beleéli magát a film cselekményeibe mert :Nincsenek speciális effektek. Mindent számítógépek nélkül csináltak.

1. Az egész a hetvenes évek hangulatában játszódik. Gondolok itt a ház stílusára, a régi játékokra, és a hálóingekre.
2. A cselekmények teljesen valószerűek. Mintha azt vették volna filmre, ami megtörtént. 
3. A színészek kifogástalan alakítást hoznak. Egy pillanatra nem volt kétségem egyikről sem. 
4. A smink egyszerűen borzalmasan jó. Tényleg elhittem a vérző szemeket és a sebes kezeket.

Akkor lássuk a medvét. Az első pont azért érdekes, mert minden olyan, mintha ma lenne. Semmi sem tűnik olyannak, mintha egy kicsit túl akarták volna retrózni. Mikor először láttam bentről a házat, legelőször a mamám háza jutott eszembe, mert neki is ilyen lakberendezése volt. És ha belegondolunk, hogy ez mikor játszódott, a stílus megegyezne a filmben levővel.

A második pont részben a színészi, részben a számítógépek nélküli munkára támaszkodik. Hihetetlenül jó a vágás, és az effektek, amiket kézzel csináltak, ami, ha belegondolunk abba, hogy milyen kevésből hozták ki a filmet, nem lehetett kis munka. 

Aztán itt futunk bele az egyik legjelentőségteljesebb pontba, a színészi alakításba. Egyszerűen elképesztő, hogy emberek, milyen sokrétűen tudják felvenni a színészek a karakterüket.

•  Roger Parron, az aggódó apa, aki mindent megtesz a családjáért. 
• Carolin Parron, aki sokkal érzékenyebb ezekre a dolgokra, és sosem akarja elhagyni a családját.
• Ed Warren is egy apafigura, aki képes, és akar is másokon segíteni, és mindene a kislánya és a felesége.
• Lorraine Warren, aki sosem akarja föladni, mindent meg akar tudni az ügyről, és nem hagyja ott a családot a szarban, mikor már semmi reményt nem látnak.

A forgatókönyv egyszerűen kifogástalan. Láthatóan Chad és Carey Hayes komolyan gondolta a dolgát, és próbáltak egy olyan forgatókönyvet megalkotni, melyben mindenki érvényesülni tud, és mindenki karaktere teljesen kézzel fogható. A történet részletesen fel van építve. Nem rohannak, hogy hagyják kibotakozni a történetet, viszont mégsem annyira lassú, hogy negyven percig bemutatja, milyen szép is volt még azelőtt. Az elemek, amikkel operál kifogástalanok. Inmedias rest-tel indít, ami azt jelenti, hogy rögtön a ,,közepén" indul. Látjuk, hogy beköltöznek, és minden remek (az elején), viszont marad egy hiányérzetünk. Mintha a történetnek lenne még előzménye, de nem mutatnák meg. Az operatőri munka is remek. Nem vagdosták össze, mint hiperaktív macskák, hanem minden képnek hagytak időt, hogy a néző, befogadja, és felfogja, mi is történik éppen a vásznon.

A film üteme teljesen megfelelő, nem passzíroz bele minket a székbe, viszont egy percre sem hagy minket nyugodni. Minden percben újabb és újabb dolgokat tesznek elénk, hogy a figyelmünk egy pillanatra se lankadjon. 

Összegezve: A film elképesztően jó. Minden egyes mozzanatát élveztem. Higgy nekem, te is fogod. Viszont készülj fel arra, hogy minden egyes percben megrémülhetsz. Ha van rá lehetőséged, akkor eredeti, angol nyelven nézd meg. Sokkal jobban néz ki, és jobban is hangzik. Minden olyan eredetinek tűnik tőle. Viszont, ezt a filmet inkább tapasztaltabb horror fanoknak ajánlom. Első horrorfilmnek ez szerintem olyan hatással lenne a nézőre, hogy reggel az ágyon talál rá az anyja magzatpózban a takaró alatt. Kicsit húzós, de tűrhető. Viszont, ha igazán borzongani akarsz, és adsz az élményekre, akkor nagyban nézd meg. Ha lehet 3D-ben. Higgy nekem. Viszont, ha biztosra akarsz  menni, akkor önts magad köré sókört, ha távol akarod tartani az ártó szellemeket.